TÖRTÉNETEM
Kb. 15-20
év alatt elmélkedtem el, több hektoliter borok
társaságában a vallásokról, istenekről, világról. Először engem is
új-keresztény gyülekezetbe rángattak be, ami nem jött be igazából soha, régen magamtól
jártam be a környező budapesti templomokba misékre, amit szerettem is,
nagyjából tudom is a szentmise szöveget, imákat, de már nem mondom el, Jézusba,
Atyába nem tudok hinni. A kereszténységnek annyi válfaja van, de egyik se az
igazi. Régóta megtetszettek a Krisnás emberkék, akik adományt gyűjtenek
ételosztásra, szerintem sokkal szimpatikusabbak, aranyosabbak. Egy Krisna
könyvem van is – mind, amit írnak benne, mind a Krisna festmények benne jobban
tetszenek. Egyszer el is mentünk egy barátommal Óbudára Krisna templomba, aki
szintén túl erőszakosnak, gonosznak tartja a Bibliát. Nagyon szép a Krisna
templom. A Buddhizmus is érdekel, de keveset tudok róla – minden lénynek jó
életet. A vezetéknevem Török, ott állítólag Mecsetek vannak, Allah, érdekelne.
A magyar embernek csak a kereszténységet adják, az istenre érzékeny embereknek,
ezek a több 1000 éves vallások sokkal jobbak, minden külön létezik, minden
vallásisten és még azon kívül is lehetnek, az nem igazság, hogy megtévesztő
vallás, nem bálványimádás, meg hogy mind egy, ugyan az – mind teljesen
különböző vallás, vallás isten. Én Istent „Bácsinak” hívom. 1 üveg bor mellett
szoktam vele hangosan beszélgetni a dolgokról. 2 Literest csak buli kedvéért
hétvégére – 70-es évekbeli funky-kat hallgatok, az az Isten zenéje. Isten a poént is bírja, a jó humort.
Elvileg Isten a saját képére teremtette az embert, én egy nagyszakállú, ősz
hajú idős kis aranyos bácsinak képzelem el. A Bibliának csak az eleje jön be, a
Teremtés könyve, elvileg Teremtőbe érdemes hinni.